"A teljes magyar gazdaságra negatív hatással lehet" - nem támogatja a médiatanács a reklámadót

A testület ezért azt kéri, hogy az adótörvény-javaslatból törölje az Országgyűlés a reklámadót, és a jövőben minden, a médiapiacot érintő különadó előtt készüljön hatásvizsgálat, ami most a jogszabályi előírások ellenére elmaradt.

Arra az esetre, ha az Országgyűlés mégis megszavazza az adót, a médiatanács azt kéri, hogy minden hazai szereplő terhe a lehető legkisebb legyen, egy év múlva pedig vizsgálják felül a szabályozást. Ehhez felajánlja a testület módszertani segítséget is. A közlemény kiemeli: a reklámadó 2014-es bevezetését a médiatanács szerint "alapvetően nem adópolitikai megfontolások, hanem a médiapiac átalakítására irányuló szándék vezérelte": a korabeli becslések szerint a teher mintegy felét az RTL-csoport viselte.

A kormány az adóból mintegy 14 milliárd forintos bevételre számít, ami a 2026-os költségvetés bevételi főösszegének mindössze 0,35 ezreléke - fogalmaz a közlemény.

A csekély költségvetési haszonnal szemben a teher néhány, vékony haszonkulccsal működő hazai szerkesztőségi vállalkozásra koncentrálódik, ami nincs arányban a hosszú távú médiapolitikai és gazdaságpolitikai kockázatokkal - idézik az állásfoglalást.

Mi történne, ha bevezetnék a reklámadót?

A közlemény hangsúlyozza: a 2025-ös adatok szerint az intézkedés hatására az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulna, a TV2 nyeresége a töredékére olvadna, a már most is veszteséges vállalkozásoknál pedig az adó a tőkét élné fel. A pénz várhatóan a hírszolgáltatásból, a saját gyártású tartalomból és a fejlesztésekből hiányozna - hangsúlyozza a dokumentum, amely kétségesnek nevezi a globális platformoktól várt bevétel költségvetésbe érkezését.

Mint írják, 2017 és 2019 között, amikor még 7,5 százalékos kulccsal kellett volna fizetniük, a nagy platformok magyarországi reklámbevételének jelentős része adózatlan maradt. Nemzetközi példákra hivatkozva azt jelzik: ahol a multicégek megfizetik a reklámadót, ott azt tovább számlázzák a hirdetőknek.

A halmozódó terhek a médiatanács szerint arra is ösztönözhetik a médiacégeket, hogy külföldre tegyék át a székhelyüket - hívja fel egy további lehetséges negatív következményre a közlemény, amely hiányolja a bevezetés mögül a hatásvizsgálatot, amit a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA) és a magyar jogalkotási törvény is megköveteli.

A kormány október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi adótörvényeket is tartalmazó javaslatot. Ebben az szerepel, hogy ismét bevezetik a reklámadót 2027 januárjától: az 500 millió és 10 milliárd forint közötti bevételrész után 2,5 százalékos, a 10 és 40 milliárd forint közötti rész után 4,5 százalékos, a 40 milliárd forint feletti bevételrész után pedig 7,5 százalékos adót kell fizetni, míg 500 millió forint alatti bevételnél mentesülnek az adó alól a vállalkozások.

A Magyar Reklámszövetség már egy héttel korábban, a visszavezetés hírérre reagálva úgy nyilatkozott, hogy a reklámipari különadó alkalmazása a teljes magyar gazdaságra negatív hatással lehet.